A jövő élhető épületeinek megalkotása: előrelátó tervezéssel, rugalmassággal és felhasználóközpontú szemlélettel
A klímavédelem, a meredeken emelkedő energiaárak és a jelenlegi korszellem megköveteli, hogy újragondoljuk az épületek tervezését és építését. Különösen az olyan energiafalók, mint a légkondicionáló rendszerek, részben ellensúlyozhatók alternatív rendszerekkel. Sören Eilers, a GEZE objektum tanácsadója és Marco Sperling, a lübecki PPP Architekten diplomás építészmérnöke ismerteti, hogyan fognak kinézni a jövő élhető épületei, és hogyan lehet a felhasználókat és az ügyfeleket meggyőzni az új rendszerekről.
A jelen épületei a jövőnek készülnek
Tulajdonképpen milyen egy „élhető épület”? A múltban a házak egyszerű épületek voltak, ahol az emberek főként aludtak és ettek. Ma már egy épületnek ennél többet kell tudnia: „Szeretnénk jól érezni magunkat benne, pihenni, akadályok nélkül mozogni, és lehetőleg fenntarthatóan élni. Nemcsak teret teremt, hanem alkalmazkodnia kell a felhasználókhoz és igényeikhez - ma és a jövőben is. Csak ezek teljesülésekor beszélhetünk élhető épületről” – magyarázza Sören Eilers.
Ha csak az elmúlt 15 évet is nézzük, a követelmények jelentősen megváltoztak: Az emberek gondolkodásmódja megváltozott, és regionális különbségekkel is számolni kell, amikor arról van szó, hogy mi számít korszerű épületnek. Míg egyes helyeken csak passzívházakat építenek, máshol például a szabad tanulási koncepciókra és a nyitott terekre helyezik a hangsúlyt. A tervezők és építészek számára ez azt jelenti, hogy messze előre kell gondolkodniuk.
Az épületek a jelenben a jövőnek, a következő 30-50 évben történő használatára épülnek. Ezért a mai tervezés során már most figyelembe kell vennünk a néhány évtized múlva várható felhasználási lehetőségeket. A költségvetés azonban szinte mindig korlátozó tényező.
Marco Sperling, diplomás építészmérnök, PPP Architekten Lübeck
És ez még nem minden. Az ügyfél által meghatározott keretfeltételeken túlmenően különböző jogi követelményeknek, szabványoknak és előírásoknak is meg kell felelni. A különböző szabályrendszerek korántsem mindig egyeznek meg. „Németországban szinte semmi sincsen, amit ne szabályoznának. Az ügyfelek keretfeltételei gyakran alkuképesek, de a jogi követelményekkel ez sokkal nehezebb” – ezt Sperling tapasztalatból tudja. Ahhoz, hogy végül minden kívánság, igény, követelmény és szabályozás összeegyeztethető legyen, elengedhetetlen az intenzív egyeztetés az összes érintett féllel: „Az egyeztetés iránti igény folyamatosan növekszik, és még a tanúsítási folyamatokban is rögzül. Ez teljes mértékben észszerű, és biztosítja, hogy a végén az épület megfelelő legyen. Minden esetben érvényes a következő: Minél jobb az egyeztetés már a kezdetektől fogva, annál jobb az eredmény! Ideális esetben az egyeztetésekben az épületgépészet, statika, teherhordó szerkezet stb. területén dolgozó valamennyi szakmai szempontból érintett tervező, szerelő, de a felhasználók és az ügyfelek, valamint azok képviselői is részt vesznek.
Az, hogy melyik szabályrendszer szolgál alapul, az ügyféllel való megállapodás kérdése.
Minden épületet egyedileg kell megtervezni, a felhasználási módjának megfelelően. © Jürgen Pollak / GEZE GmbH
Sok tervező és építész veszi észre a mindennapi munkája során, hogy a szabályrendszerek időközben olyan robusztusak lettek, hogy már nincsenek egyértelmű előírások. „A szabványosítások sokasága miatt gyakran már azt sem tudjuk, hogy mit kellene tennünk” – mondja Sperling. „A technológiai szabályokból eredő előírások, például az épületek szellőztetése tekintetében, kiemelkedően sokrétűek. A munkahelyekre vonatkozó műszaki előírások 3.6. pontja például a helyiséglevegő minőségéről szól. Csakúgy, mint a DIN EN 16798 vagy a VDI 6040. De mindegyik más számokat és mérőszámokat ad ugyanahhoz a témához. Ezért a tervezés során meg kell állapodnunk ügyfeleinkkel, hogy az adott projekthez melyik szabályrendszert vesszük alapul.”
Egyvalami azonban világos, mondja Sperling: „Nincs egyetlen megoldás minden alkalmazáshoz. Az építészet mindig prototípusgyártás! Minden egyes épületet az adott helyre és célra terveznek és építenek. Mindegyiknek más-más követelményei vannak, amelyek meghatározzák, hogy mit terveznek és hajtanak végre. Igaz, hogy mindig azt feltételezzük, hogy egy épület megtartja a használati módját. De nem feltétlenül! Jelenleg a világjárvány és az ukrajnai háború által kiváltott vita a gázfelhasználásról azt mutatja, hogy a jövő mindig változásokat hoz. „A jó, élhető épületeknek tudniuk kell kompenzálni és alkalmazkodni.
Az épület nemcsak teret teremt, hanem alkalmazkodnia kell a felhasználókhoz és igényeikhez - méghozzá ma és a jövőben is. Csak akkor beszélhetünk élhető épületről.
Sören Eilers, objektum tanácsadó GEZE GmbHAz élhető épületeknek biztosítaniuk kell, hogy a felhasználók igényeikhez tudják azt igazítani.
A későbbi felhasználók közérzete gyakran szubjektív tényezőktől függ. © Jürgen Pollak / GEZE GmbH
Már a tervezési szakaszban gondolni kell arra, hogy néhány évtized múlva hogyan fogják tudni használni az épületet annak használói. © GEZE GmbH
A szabályoknak való megfelelés ellenére azonban a tervezőknek mindig szem előtt kell tartaniuk az emberi tényezőt. A helyszíni vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy az épületek használóinak jó közérzete nem feltétlenül függ az olyan mérhető változóktól, mint a megfelelő páratartalom és hőmérséklet. Sokkal inkább a szubjektív és látszólag alárendelt dolgok jelentik a különbséget, mint például az, hogy a felhasználók hogyan érzik magukat egy helyiségben. „Kísérletet végeztek például egy mechanikus szellőztető rendszer vezérlőrendszerével” – számol be Marco Sperling. A kérdéses helyiség klimatizált volt és ideális hőmérsékletre volt beállítva, minden központilag volt irányítva. A felhasználók azonban nem érzeték jól magukat. Csak amikor az épületet átalakították, és olyan szabályozókat és termosztátokat szereltek fel, amelyeket az emberek maguk állíthattak be, akkor javult közérzet - egyszerűen azért, mert lehetőségük volt befolyásolni azt.” Álláspontja szerint ezért az élhető épületek esetében célszerű, hogy a felhasználók továbbra is magas szinten tudják azokat vezérelni, miközben a gépesítettséget a szükséges mértékben, de a lehető legalacsonyabb szinten tartsák.
„Ilyen módon teljesen automatikusan hibrid rendszerek jönnek létre, például hibrid szellőztetőrendszerek“, mondja Sören Eilers. Ezeknek az erőssége többek között a megtakarítási potenciál az energiafelhasználás és az energiaköltségek tekintetében. Marco Sperling hozzáteszi, hogy a legnagyobb megtakarítási potenciált a hibrid rendszerek kínálják, amelyek lehetővé teszik egy gép kikapcsolását és például a frisslevegő-ellátás kézi szabályozását. „Sok mindent azonban nem lehet előre meghatározni, hanem a felhasználói viselkedéstől függ. De ha az építtetők ki akarják használni a finanszírozási programokat, a hangsúly mindig az energiahatékonyságon van.”
Hibrid rendszerek: Egyszerű és nagyszerű, de gyakran még ismeretlen
A tervezés során figyelembe kell venni az emelkedő energiaárakat, a klímavédelmi követelményeket, de az aktuális korszellemet is. © Jürgen Pollak / GEZE GmbH
A szakértő szerint mindenesetre érdemes már a tervezési szakaszban intenzíven megvitatni a hibrid rendszer különböző előnyeit és hátrányait. „Gyakran meg kell győzni a felhasználókat. Ezért például a tervezést megelőzően kirándulásokat teszünk a felhasználókkal és az ügyfelekkel, workshopokat tartunk a helyszínen, különböző épületeket mutatunk nekik – mindent megteszünk annak érdekében, hogy megértsék, hogyan képzeljük el az épületeket. Így meg tudjuk mutatni, hogy mit tudnak a helyiségek, szellőzési koncepciók stb., és hogyan nézhet ki a terveink megvalósítása. Ez jól működik: Az elfogadottság óriási mértékben növekszik, ha felismerjük, hogy a jó építészet, az esztétika, a használhatóság, a felületek minősége, a helyiséglevegő minősége és az épület átalakíthatósága hogyan hat egymásra. „A felhasználók és az épülettulajdonosok részéről pedig erre az elfogadásra van szükség ahhoz, hogy a ma épülő épületek élhetőek és fenntarthatóak legyenek.
Az épületeknek rugalmasan kell tudniuk reagálni az olyan körülményekre, mint az energiaellátás, az éghajlati változások és sajnos az olyan események, mint a háborúk és a világjárványok” - mondják a szakértők. A következtetésük: „A célokat még ma, az összes érdekelt féllel együtt kell meghatározni, és így olyan épületeket kell létrehoznunk, amelyek 50 év múlva is működni fognak.
Marco Sperling, diplomás építészmérnök, PPP Architekten LübeckMilyen a hibrid rendszer?
Egyszerűen fogalmazva, a hibrid rendszer az automatizált és a kézi komponensek keveréke. Ahol a hibrid rendszer legtöbb összetevője egyébként is be van építve az épületbe, így nincs szükség további erőfeszítésekre. Egy hibrid szellőztetőrendszer például állhat olyan ablakokból, amelyeket mindenképp beszereltek volna az épületbe. Ehhez jön az elhasznált levegő mechanikus kiengedése. A levegő-utánpótlás a manuálisan kinyitott ablakokon keresztül érkezik. „A levegő beszivárgásának nagyon különböző módjai vannak” – mondja Marco Sperling. „Minden esetben szükség van ehhez a rendszerek egymással való kommunikálására.”
