Épületbiztonság – az emberek és az értékek védelme

Ha az épület automata ajtókkal és ablakokkal rendelkezik, akkor az üzemeltető felelős a közlekedés biztonságáért. Az automata ajtók biztonságáról szóló EN 16005 európai szabvány szerint különböző intézkedések szükségesek, hogy védjék a veszélyes területeket azáltal, hogy:

• érzékelők segítenek elkerülni az ütközést, a vágást és az ütést a nyitás vagy csukás során (jelenlétérzékelés)
• betartják a biztonságos távolságokat az ütközés és beakadás elkerülése érdekében
• csökkentik az ajtószárny erejét

A német szövetségi állami épületszabályozások értelmében a szerkezeti rendszereket úgy kell tervezni, összeállítani és karbantartani, hogy megfelelő tűzvédelmet biztosítsanak. A szerkezeti tűzvédelem elsősorban a komponensek és építőanyagok használatát foglalja magában, az emberek és állatok számára biztosított megfelelő menekülési és mentési útvonalak tervezése és kialakítása mellett.

Az emberek veszély esetén – például tűz keletkezésekor vagy pánikhelyzetben – használják a menekülési útvonalakat, hogy biztonságosan és gyorsan hagyhassák el az épületet. Ezeket az útvonalakat mindig meg kell határozni az épület tervezése során. A kevesebb átmenő forgalommal rendelkező, kisebb épületek mást kívánnak, mint például egy nagy bevásárlóközpont, ahol jelentős létszámú ember halad át. A nagy tömegeknek több helyre van szüksége és esetükben másképp zajlik a menekülés, mintha csak néhány ember igyekezne elhagyni az épületet.

A menekülési és mentési útvonalak mentén minden ajtót úgy kell kialakítani, hogy menekülőajtóként vagy vészkijáratként is funkcionáljon. Megfelelően kell jelölni, és fel kell szerelni őket menekülőajtó reteszeléssel, az európai szabványok szerint. Minden helyzetben használhatónak kell lenniük. A menekülési útvonalakat egyértelműen és láthatóan kell jelölni, és útjelzőkkel kell segíteni a tájékozódást.

Az építési szabályozások és a speciális épületspecifikációk határozzák meg, hogy szükséges-e tűzvédelmi lezárás (tűzgátló ajtó) használata, és ha igen, hol kell elhelyezni az épületben. Kulcsfontosságú feladatuk a tűzgátló vagy tűzálló falak nyílászáróinak biztosítása a tűz behatolása ellen. Ezért ezeknek tűz esetén mindig zárva kell lenniük, vagy legalábbis szabályozni kell a lezárásukat.

Ha a tűzgátló ajtóknak menekülési útvonalként is kell szolgálniuk, akkor bármikor nyithatónak kell lenniük. Ahhoz, hogy párhuzamosan elláthassák a tűzvédelmi lezárás funkciójukat is, olyan speciális zárakkal kell őket felszerelni, amelyek automatikusan becsukják az ajtót nyitás után, és csukva is tartják őket – még áramellátás nélkül is –, hogy mindenképpen ki lehessen nyitni az ajtót, és legyen lehetőség a menekülésre. Máskülönben mindig ki lehetne nyitni őket, szabad utat engedve a betörőknek.

A menekülési és mentési útvonalaknak tűz esetén füstmentesnek kell maradniuk, amennyire csak lehetséges, hogy az emberek biztonságosan mozoghassanak és a tűzoltók hatékonyan megbirkózhassanak a lángokkal. Tűz esetén a füst- és hőelvezető rendszerek (RWA) kivezetik a hőt, a füstöt és a mérgező égéstermékeket az épületből, és távol tartják őket a menekülési útvonalaktól. A mechanikus füstelvezető rendszerek ventilátorokon keresztül vezetik ki a füstgázt. A természetes füstelvezető rendszerek a termikus felhajtóerőt használják, hogy a füstöt közvetlenül kültérre vezessék a nyílásokon vagy az ablakokon keresztül.

Az épületbiztonság azt is jelenti, hogy védik az épületet, a helyiségeket, az adatokat és a vagyontárgyakat az illetéktelen hozzáféréssel szemben. Ennek megfelelően csak az arra jogosult személyek léphetnek az épület bizonyos területeire vagy a védett területekre, amelyek jellemzően olyan érzékeny területek, mint a számítógépes központok, tisztaterek, a vállalati területek, repülőterek, bankok stb. Az üzemeltető határozza meg, ki, hova és mikor léphet be – akár pontos időpontokra lebontva.

Vészhelyzet esetén mindenkinek lehetőséget kell biztosítani a kijutásra – nem mindenkinek kell azonban lehetőséget adni a bejutásra. Ilyenkor lép színre a vészkijárat-biztosító rendszer: ez gondoskodik az ellenőrzött beléptetés és a vésznyitás közötti egyensúlyról a vészhelyzet esetén (a vészgombbal) leadott riasztással.

Habár a belépésvezérlés is hatékonyan tartja távol a jogosulatlan személyeket, az épületbiztonság a mechanikus betörésgátlást is magában foglalja. Az ajtóknak és ablakoknak megfelelő védelmet kell nyújtaniuk például betörés ellen. Az adott terület védelmi céljától függően lehet döntést hozni az ablakok és ajtók ideális kialakításával kapcsolatban.

A DIN EN 1627:2011-09 „Bejárati ajtók, ablakok, függönyfalak, rácsok és redőnyök – Betörésgátlás – Követelmények és osztályba sorolás” szabvány értelmében a komponenseket ellenállási osztályokba (RC) soroljuk. Az RC1 és RC4 besorolás közé eső ajtók magasabb fokú betörés elleni védelmet jelentenek a stabilitásuknak köszönhetően.

A biztonsági koncepciót az érzékelő és ellenőrző eszközök alkalmazása teszi teljessé. Ezek gondoskodnak róla, hogy a kárt okozó eseményeket, valamint a védelmi és biztonsági eszközök megsértésére tett véletlen vagy szándékos próbálkozásokat a lehető leghamarabb észleljék. A füstjelzők például már korai szakaszban képesek érzékelni a tüzet, és aktiválják a megfelelő riasztást. A betörésjelző berendezések például jelzik a betörési kísérleteket, míg a vészkijáratoknál elhelyezett ajtóvédők riasztásjel leadásával hívják fel a figyelmet a jogosulatlan használatra.